Történet · 2019. november 12.

Indiana Jones útja

Hogy miért találkoztunk? Mert nem lehetett másképp. Akkoriban egy gyönyörű örvény közepén fuldokoltam, amikor Csenge elkezdett meghallgatni.

Sok-sok közösen töltött óra és 2 családállítás kellett mire egy-egy pillanatra megérezhettem az énem azon részét, aki nem szenvedni jött erre a Földre.

Hanem inkább kalandozni, érezni, játszani, tapasztalni. Nem Csenge vitt el arra a virágos rétre, ahol ma is élek, én akartam oda menni, de Csenge fogta a kezem, nagy biztonságot adva ezzel.

Nem lett jobb, szebb az életem, sőt csak úgy záporoznak a kihívások, ami más lett az Én magam és a hozzáállásom a kihívásokhoz, feladatokhoz és az Élethez.

Nem kértem és nem is kaptam pici pirulákat Csengétől, amik gyorsan boldoggá varázsolnak, helyette őszinte, kemény de szeretetteljes szavakat, érzéseket és öleléseket annál többet adott.

Nekem akkor és ott pont ez kellett, nem lehetett másképp!

Köszönöm!

← Vissza a történetekhez